Használhatóság és átláthatóság érdekében az alábbi információk általános esetekre vonatkoznak, alap szintig részletezettek. Amennyiben maradtak kérdései, e-mailben szívesen fogadom.
Kalkulátor a kiszámításához: http://bit.ly/2uKHyls
Adóznunk kell, ha az ingatlant, szerzésétől számítottan 5 éven belül adjuk el és nyereségünk keletkezik. Vételkor nem kell adózni. 2017. január 1-től MINDEN INGATLAN ESETÉBEN adómentes az eladás, ha 5. éve, vagy régebb óta tulajdonunkban van. Tehát most, 2019-ben, ha 2014-es, vagy az előtti a szerzés, már nem kell adót fizetnünk. Számítás alapjául nem a pontos szerzési dátum, hanem az adóév számít.
Ha drágábban adok el, mint a szerzési összérték. A szerzésre, értéknövelésre és értékesítésre fordított, igazolt összegnél magasabb áron értékesítünk.
Az eladási árból levonjuk a szerzéskori vételárat és bizonyos igazolt költségeket. Öröklés, ajándékozás útján megszerzett ingatlan esetében az illetékszámításkor figyelembe vett érték a bekerülés értéke.
A számlával igazolt, értéknövelő beruházásokkal, ügyvédi és értékesítési költségekkel, közvetítői díjjal, megfizetett illetékkel, ezen, beszámítható költségek körét azonban az adózás időpontjában szakértővel egyeztetni szükséges.
Számolhat kalkulátorral: http://bit.ly/2uKHyls
15% személyi jövedelemadó fizetendő A NYERESÉG UTÁN.
A fizetendő adó összege, az idő múlásával csökken:
- 0. és 1. év: A szerzés és azt követő évben történő értékesítés esetében a kiszámolt adó teljes mértékben befizetendő. Azaz, ha a vétel évében, vagy a következő évben adunk el.
- 2. évben az összeg 90 %-a.
2019-ben ez a 2017-es évben vásárolt ingatlanokra vonatkozóan.
- 3. évben az összeg 60 %-a.
2019-ben ez a 2016-os évben vásárolt ingatlanokra vonatkozóan.
- 4. évben az összeg 30 %-a.
2019-ben ez a 2015-ös évben vásárolt ingatlanokra vonatkozóan.
- 5. évben az összeg 0 %-a.
2019-ben ez a 2014-es évben vásárolt ingatlanokra vonatkozóan.
Tehát most, 2019-ben, ha 2014-es, vagy az előtti a szerzés, már nem kell adót fizetnünk. A szerzés okirat szerinti dátuma a mérvadó.
Példa:
2016-ban 10 MFt-ért vásároltam, 2 Mft költséget tudok igazolni, 2019-ben 15 Mft-ért eladok.
15 MFt – 10 MFt – 2MFt = 3 Mft nyereség.
3 Mft x 15% = 450 EFt adó lenne, de ez már a 3. év, így:
450 EFt x 0,6 = 270 EFt a fizetendő adó mértéke.
Kalkulátor a kiszámításhoz, lakó ingatlannál: http://bit.ly/2vbKwAj
lleték ingatlan szerzéskor, vásárláskor fizetendő. Eladáskor nem! Az ingatlant vevőnek, szerzőnek kell fizetni illetéket, eladónak nem.
Főszabályként az ingatlan értékének, vételárának 4%-a. Résztulajdon esetében, minden tulajdonos a tulajdoni hányada után. (10 MFt értékű ingatlan után 400 EFt illeték fizetendő. ½ arányú tulajdon esetében, 5 MFt érték után 200 EFt.)
*Eladás is van: Amennyiben a vételhez képest 3 éven belül adtunk el, vagy 1 éven belül fogunk eladni ingatlant, akkor csak a pozitív irányú különbség után fizetendő 4%. Azaz, amennyivel drágábban vettünk, mint eladtunk, annak a 4%-a a fizetendő illeték. FIGYELEM! Adásvételi szerződésben feltüntetendő! (Példa: ha 30 MFt-ért adtunk el, de 40 MFt-ért veszünk, akkor 10 MFt után fizetendő a 4%, azaz 400 eFt)
Az energetikai tanúsítványok készítése során szükséges meghatározni, hogy pontosan mennyi egy épület CO2 kibocsátása. Az adott épület energiafogyasztásának csökkentését eredményező üzemeltetési, felújítási javaslatokat kell megfogalmazzon. A javaslatok kizárólag csak tájékoztatásul szolgálnak, kötelezettséggel nem járnak. Az energetikai tanúsítónak nyilatkozni kell arról, hogy a javaslatok végrehajtása esetén az épület jelenlegi minőségi osztályából milyen osztályba kerül.
Energetikai tanúsítványra van szüksége? Várom levelét.
őt az ingatlan tekintetében kellékszavatosság és jogi szavatosság is terheli. A kellékszavatosság azt jelenti, hogy az eladó felelősséggel tartozik az ingatlan esetleges (fizikai) hibáiért (a rejtett hibákért is), kivéve azokat, amelyek szemmel láthatóak – így érdemes a későbbi viták elkerülése érdekében az esetleges Vevővel ismertetett, vagy látható hibákat a szerződésben rögzíteni. Mindenképpen figyeljünk arra, hogy mindenről tájékoztassuk a vevőt, az esetleges hibákról is. Ha valamit eltitkolunk, az előbb utóbb visszaüt. A jogi szavatosság azt jelenti, hogy az eladó mindenféle tehertől mentesen köteles az ingatlan tulajdonjogát átruházni és biztosítania kell azt, hogy ezzel kapcsolatban senki se támasszon igényt a vevővel szemben. Például hiába van bejegyezve 1/1 arányban a férj a tulajdoni lapra, ha valójában az ingatlan házastársi közös tulajdonba tartozik (és így a feleség ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos), a feleség jelentkezhet igénnyel.
Ingatlan eladásakor az eladó köteles ún. energetikai tanúsítványt átadni a vevőnek, amely tanúsítvány számát az adásvételi szerződésben rögzíteni is kell.
A kérdés jogi megközelítésből került megválaszolásra. Érdemes az értékesítési folyamatot is biztosítani, minden lehetőséget kiaknázni, hogy biztonságosan és a lehető legjobb eladást érhessük el.
Személyes kérdéseivel, állásfoglalásért és tanácsokért elsősorban e-mailben várom megkeresését.
Vétel esetén mindenképpen be kell tekinteni a tulajdoni lapba, ellenőrizve, hogy az eladó valóban tulajdonos-e és terheli-e az ingatlant valamilyen teher – természetesen ezt az ügyvéd köteles vizsgálni.
Mindenképpen csak megtekintett ingatlant vegyünk meg, jogilag ugyanis a szemmel látható hibák akkor is a vevő kockázata, ha az ingatlant nem tekintette meg.
Az eladótól a teljes vételár megfizetése előtt kérjük be az ún. nullás igazolásokat, amivel az eladó igazolja, hogy az ingatlant nem terheli sem közműtartozás, sem közös költség tartozás.
A kérdés jogi megközelítésből került megválaszolásra. Érdemes a vásárlás teljes folyamatát hatékonnyá tenni és biztosítani. Szervezett és tervezett formában időt, pénzt és rengeteg nyerhet.
Személyes kérdéseivel, állásfoglalásért és tanácsokért elsősorban e-mailben várom megkeresését.
elkészítése ingatlan eladásakor és bérbeadásakor.
A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében, az Európai Parlament és a Tanács kiadta az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/ EK direktívát, amely kötelezően előírja a tagállamok részére, hogy léptessék hatályba mindazokat a belső szabályokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvben megfogalmazott követelmények érvényesüljenek.
Az energetikai tanúsítvány, egy olyan igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek, kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.
esetben a kölcsönszerződés aláírását követően a kölcsönszerződés is benyújtásra kerül a földhivatalba, kérve a bank jelzálogjogának bejegyzését. Miután az eladó megkapja a teljes vételárat, bejegyzésre kerül a vevő tulajdonjoga, illetve a bank jelzálogjoga.
Célszerű független szakembert megkeresni igényével, hogy a kedvezmények és lehetőségek tárházára fény derüljön, tudjon élni velük. E-mailben várom megkeresését.
Érdemes egy előzetes hitelbírálattal kezdeni. Így megtudhatjuk, hogy pontosan milyen lehetőségeink vannak. Célszerű több banktól, vagy független hiteltanácsadótól kérni ajánlatot.
Együttműködő partnerünk független hiteltanácsadóként fel tudja mérni személyre szabott lehetőségeit. Több, mint 20 bank kínálatából tudja megállapítani, hogy Önnek mely bank adja, igényeihez mérten a legjobb feltételeket. Partnerünk visszaigazolása után bátran kezdődhet az igazi felkutatása. Megtalálását követően a teljes hitelfolyamat megvalósításra kerül Önnek a folyósításig, külön költség nélkül.
Ilyen esetben az adásvételi szerződésben rögzítésre kerül az, hogy a vevő a vételár egy részét az adott banktól felvett kölcsönből kívánja megfizetni. Az adásvételi szerződést az eljáró ügyvéd benyújtja a földhivatalba (széljegyre kerül). Ezt követően nyújtja be tulajdonképpen a tényleges hitelkérelmet a kérelmező, amely alapján a bank és a vevő megkötik egymással a hitel-/kölcsönszerződést, és a bank a vételár fennmaradó részét közvetlenül fizeti meg az eladó részére, miután a Vevő az önerő teljes részét Eladó által igazoltan megfizette Eladó részére. Ebben az akkor van jelentősége, ha a szerződés nem megy teljesedésbe (pl. attól valamelyik fél eláll). Ebben az esetben ugyanis az előleg a vevőnek visszajár.
Foglaló esetén azonban a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Például, ha az eladó a vevő nemfizetése miatt (a szerződésben biztosított jogával élve) eláll a szerződéstől, akkor jogosult a foglaló összegét megtartani, azt vevő annak ellenére nem követelheti vissza, hogy az adásvételi szerződés nem ment teljesedésbe és nem szerzett tulajdont. Míg abban az esetben, ha a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az eladó, akkor köteles visszafizetni a vevő részére a foglaló kétszeresének megfelelő összeget.
A magyar ingatlan-nyilvántartás ellenőrzés alatt van. A címképzésért felelős szerv összeveti az ingatlan-nyilvántartásban szereplő címet a valóságban szereplő címmel. Amennyiben megállapítást nyer, hogy az ingatlan nyilvántartásbéli cím és a természetbeni cím egyezik, úgy a cím változatlan marad és a "felülvizsgálat alatt" megjelölés törlésre kerül. Vélhetően pár éven belül végig érnek az adatbázison és a tulajdoni lapokról eltűnik a megjelölés. Ezen megjelölés a tulajdonosváltásnak, illetve a Vevő tulajdonjoga bejegyzésének nem akadálya.
A haszonélvezet is az ingatlan egyik sajátos terhének tekinthető.
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Tehát a haszonélvező jogosult arra, hogy az ingatlanban lakjon, azt akár bérbe is adhatja (előbérleti joga van a tulajdonosnak), eladni vagy megterhelni (rendelkezni vele) azonban nem jogosult. Amennyiben egy ingatlanon haszonélvezeti jog van, a tulajdonos tulajdonjoga ellenére nem használhatja az ingatlant, csak a haszonélvezeti jog megszűnését követően, vagy ha a haszonélvező rendelkezési jogával felhagy.
Amennyiben a megvásárolandó ingatlant haszonélvezeti jog terheli, ahhoz, hogy mi tehermentes ingatlant vegyünk, a haszonélvezőnek le kell mondania a haszonélvezeti jogáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a haszonélvező is eladói oldalon írja alá a szerződést.
Bár a tulajdonjog átruházásához nem kell a haszonélvező hozzájárulása, azonban ennek hiányában az ingatlant csak haszonélvezettel terhelten lehet átruházni, vagyis a vevő is csak haszonélvezettel terhelt ingatlant tud venni.
Az elidegenítési és terhelési tilalom minden esetben egy követelés biztosítására kerül bejegyzésre a tulajdoni lapra. Tipikusan jelzálogjog mellé szokták bejegyezni, ebben az esetben a tulajdonos nem tudja az ingatlant megterhelni, sem elidegeníteni. Ilyenkor tehát a vevő tulajdonjoga bejegyzését megelőzően szükséges ennek a tilalomnak a töröltetése, ami általában az ingatlan tehermentesítésével egyidejűleg történik.
eladó a tehermentesítés költségével csökkentve kapja meg a vételárat.
Elsődlegesen arra érdemes figyelni, hogy megfelelő ügyvédet válasszunk az adásvételhez, aki ingatlan ügyekre szakosodott. Az eljáró ügyvéd felelőssége az összes feltétel vizsgálata. Ettől függetlenül a teljesség igénye nélkül az alábbiakat kell kellő körültekintéssel vizsgálni: az eladó előzetesen minden, az ingatlant terhelő tartozás kapcsán mutasson be igazolást arról, hogy mennyi az aktuális tartozás. Egyebekben terhelt ingatlan vásárlása esetén (különösen ha nagyobb összegű a tartozás) a szerződést készítő ügyvédet célszerű megbízni a tehermentesítéssel és ügyvédi letétbe kell helyezni nála a vételárat, amiből az ügyvéd kifizeti a tartozásokat és intézkedik a terhelt ingatlan tehermentesítése iránt, a végén pedig a fennmaradó vételárat átadja az eladónak.
További kérdéseit várom e-mailben.
Lényegében a foglaló és az előleg is olyan összeg, amit a vevő fizet az eladónak, kvázi vételárrészletnek tekinthető, amely általában, de nem feltétlenül az adásvételi szerződés megkötésekor esedékes. Az adásvételi szerződés teljesedésbe menése esetén mindkét összeg a vételárba beleszámít, az előleg és a foglaló közötti különbségnekAz osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy egy adott ingatlan több személy tulajdonában áll egyszerre, meghatározott tulajdoni arányokban. Tipikusan például házastársak között fordul elő, amikor a házasfelek ½ - ½ arányban tulajdonolják az ingatlant, vagy jellemzően kisebb többlakásos épületeknél, ami nem alakult társasházzá – így olyan esetben is elképzelhető az osztatlan közös tulajdon, amikor valójában fizikailag két különálló ingatlanról van szó, azonban ingatlan-nyilvántartásilag egy ingatlannak kell tekinteni (pl. gyakran ikerházak esetén).
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan forgalomképes, mivel minden tulajdonostárs az őt megillető tulajdoni hányadot tudja csak elidegeníteni. Fontos tudni, hogy a többi tulajdonostárs a saját tulajdoni hányad elidegenítését nem tudja megakadályozni, azonban a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg.
Az elővásárlási jog lényege, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos a saját tulajdoni hányadát el akarja adni, és ezzel kapcsolatosan vételi ajánlatot kap, vagy szerződést köt, akkor az elővásárlásra jogosult egyoldalúan a vevői pozícióba léphet és azonos feltételek (azonos vételár) mellett megvásárolhatja a tulajdoni hányadot. Lényeges, hogy eladói részről ez mindössze annyit jelent, hogy a szerződésben vevőként nem az eredeti vevő, hanem az elővásárlásra jogosult fog szerepelni.
Elővásárlásra jogosult az összes tulajdonostárs, őket a szerződéskötéskor fel kell hívni, hogy gyakorolni kívánják-e a jogukat (ezt általában az eljáró ügyvéd intézi). Elővásárlási jog más esetekben is előfordulhat (pl. társasház alapító okirata alapján vagy szerződéssel).
Osztatlan közös tulajdon esetében elvileg mindenki jogosult az egész ingatlant használni, törvényileg tehát nincsen arra vonatkozó szabály, hogy pl. egy ikerház esetében ki melyik részt használja. Erre nyújt mintegy orvoslást a használati megállapodás, amelynek lényege, hogy a tulajdonostársak egy szerződésben állapodnak meg abban, hogy az ingatlannak ki melyik részét jogosult használni. Ez a későbbi viták elkerülése érdekében mindenképpen hasznos.
Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében is van lehetőség hitel felvételére, ebben az esetben (hacsak nem lesz minden tulajdonostárs adós) azonban a bankok mindig megkövetelik a használati megállapodás megkötését jogutódokra kiterjedő hatállyal, ügyvédi ellenjegyzéssel. Hitel felvétele nélkül is erős biztosítékot nyújt a vevőnek, ha van használati megállapodás.
A tehermentesítés lényegében azt jelenti, hogy a tulajdoni lapon valamilyen teher, tartozás szerepel (tipikusan jelzálogjog, végrehajtási jog), melynek törlését rendezni kell az adásvétellel. Ilyen ingatlan vásárlása esetén, azért, hogy a vevő „tiszta”, tehát tartozásmentes ingatlant kapjon, ki kell fizetni az ingatlanon lévő tartozásokat (pl. az eladói bankkölcsön összegét). Ez a gyakorlatban a vevő által megfizetett vételárból történik, ilyen esetben értelemszerűen az eladó a tehermentesítés költségével csökkentve kapja meg a vételárat.
Elsődlegesen arra érdemes figyelni, hogy megfelelő ügyvédet válasszunk az adásvételhez, aki ingatlan ügyekre szakosodott. Az eljáró ügyvéd felelőssége az összes feltétel vizsgálata. Ettől függetlenül a teljesség igénye nélkül az alábbiakat kell kellő körültekintéssel vizsgálni: az eladó előzetesen minden, az ingatlant terhelő tartozás kapcsán mutasson be igazolást arról, hogy mennyi az aktuális tartozás. Egyebekben terhelt ingatlan vásárlása esetén (különösen ha nagyobb összegű a tartozás) a szerződést készítő ügyvédet célszerű megbízni a tehermentesítéssel és ügyvédi letétbe kell helyezni nála a vételárat, amiből az ügyvéd kifizeti a tartozásokat és intézkedik a terhelt ingatlan tehermentesítése iránt, a végén pedig a fennmaradó vételárat átadja az eladónak.
További kérdéseit várom e-mailben.
A birtokátruházás (vagy átadás-átvételi eljárás) azt jelenti, hogy a szerződésben meghatározott időpontban (általában a teljes vételár megfizetését követően vagy az utolsó vételárrészlet megfizetésével egyidejűleg) az eladó átadja a vevőnek az ingatlan feletti uralmat, lényegében az eladó „kivonul” az ingatlanból, a vevő pedig „bevonul”. Ennek során a felek egy birtokátruházási jegyzőkönyvet töltenek ki és írnak alá, amely a birtokátruházás tényén kívül rögzíti annak időpontját és a mérőórák gyári számát, állását is. Ez azért fontos, mert a vevő a birtokátruházástól kezdve viseli az ingatlan terheit (pl. közművek díjai, közös költség), élvezi annak hasznait és viseli a kárveszélyt (a vétlen megsemmisülés kockázatát). A birtokba adást követően intézkedik az eladó és a vevő a közművek átírása iránt.
Gáz és áram szolgáltatók, Főtáv 15 napon belül, vízszolgáltatók 30 napon belül kötelezik ügyfeleiket az átírásra.
Ahogy azt fentebb is olvashattuk, birtokátruházási jegyzőkönyvben pontosan tudjuk rögzíteni a fogyasztásmérők gyári számát és állását. Így a fogyasztásokat birtokbaadásig az eladó, majd azt követően az új tulajdonos fizeti, melyről a szolgáltatók résszámlát állítanak ki.
Legegyszerűbb és ajánlott mód, hogy közösen, az ügyfélszolgálai irodákat felkeresve, közvetlen az átadás után elintézik az átírásokat. Így biztos nem húzódik el, ott van akinek és aminek ott kell lennie. Szükséges magunkkal vinni az ellenjegyzett adásvételi szerződést (Főtáv földhivatalban érkeztetettet kér.), kitöltött, aláírt birtokátruházási jegyzőkönyvet 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot. Meghatalmazással, online ügyintézéssel elkerülhető a személyes megjelenés.
Weboldalak, ügyfélszolgálati címek, címkeresők:
Elmű: https://elmu.hu/#!/lakossagi-ugyfelek/ugyfelszolgalat/ugyfelszolgalati-irodak
Főgáz: https://www.fogaz.hu/ugyfelszolgalat-kereso
Főtáv: http://www.fotav.hu/lakossagi-ugyfelek/ugyfelszolgalat/ugyintezes-szemelyesen/
Díjbeszedő Holding: http://www.dbrt.hu/index.php?id=36
Vízművek: http://vizmuvek.hu/hu/fovarosi-vizmuvek/lakossagi-ugyfelek/altalanos_informaciok/elerhetoseg/szemelyes_ugyfelszolgalat
Átíráshoz kitöltendő dokumentumok, meghatalmazások:
Elmű: https://elmu.hu/#!/lakossagi-ugyfelek/ugyfelszolgalat/dokumentumtar
Főgáz: https://www.fogaz.hu/Egyetemes-Szolgaltatas/Ugyintezes/Dokumentumtar
Főtáv: http://www.fotav.hu/letoltheto-nyomtatvanyok-nyilatkozatok
Díjbeszedő Holding: http://www.dbrt.hu/index.php?id=55
Vízművek: http://vizmuvek.hu/hu/fovarosi-vizmuvek/uzleti-ugyfelek/altalanos_informaciok/letoltheto_nyomtatvanyok
Néhány sor általános információn, gyakorlati folyamaton kívül, speciális esetek részletezését nem tüntetem fel. Kérem, amennyiben segítségére lehetek, keressen a részletekkel.
Az örökhagyó halálát követően a hagyatéki eljárást a közjegyzők folytatják le, ennek során számba veszik az örökhagyó vagyonát, a tartozásokat és öröklésre jogosultakat, ezt követően a hagyatéki vagyont a közjegyző átadja az örökösöknek. Az hogy kik örökölnek, attól függ van-e végrendelet. Érvényes végrendelet esetén annak megfelelően kell eljárni (az esetleges kötelesrész érvényesítésével), végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Az örökösöknek lehetőségük van osztályos egyezséget kötni, ilyenkor lényegében egymás között eldöntik, hogy ki milyen vagyontárgyakat örököljön.
Az örökös az örökhagyó teljes vagyonát megörökli, annak aktíváit és passzíváit (tartozásait) is. Amennyiben a tartozás mértéke meghaladja a vagyon értékét, célszerű az örökséget visszautasítani, de nagyon fontos, hogy az örökös csak az örökség erejéig felel, így azt meghaladó tartozás nem örökölhető jogszerű örökösi eljárás esetén.
Főszabályként öröklés esetén lakásingatlan esetén 9% illeték fizetendő, egyéb esetben 18%. Azonban több illetékmentességi, illetékkedvezményi ok van, így pl. egyenesági rokonok között (kivéve testvérek között) nem kell illetéket fizetni.
Az öröklési illetéket a NAV szabja ki a közjegyző hagyatékátadó végzése alapján, után.
Az örökölt ingatlant alapvetően azután lehet eladni, miután az örököst mint eladót a tulajdoni lapra bejegyezték. Ezt megelőzően is lehetséges adásvételi előszerződést kötni rá, azonban ilyenkor a vevőnek megfelelő biztosítékot szükséges nyújtani, így pl. a vételár ügyvédi letétbe kerül, és csak akkor kapja meg az eladó, ha tulajdonjogát bejegyezték a tulajdoni lapra.
Örökölt ingatlan esetén az adózás nagyrészt a vásárolt ingatlan eladásával egyezik meg, ebben az esetben a „bekerülési érték” az ingatlan hagyatéki végzésben szereplő értéke. Amennyiben további kérdése van, kérem keressen e-mailben.
Kérjük leendő bérlőnket, hogy igazolja magát és bevételi forrását. Cserébe biztosítsuk arról, hogy a tulajdonossal, vagy jogszerű megbízottjával beszél. Legegyszerűbben személyes okmányokkal, munkáltatói igazolással, tulajdoni lappal tudjuk megtenni.
Célszerű a bérleti szerződést szakemberrel elkészíttetni és kiegészítendő közjegyző előtt tett kiköltözési és fizetési nyilatkozatot kérni a bérlőtől. Így biztosíthatja magát a nem fizetés esetén előfordulható, esetleges kellemetlenségekkel szemben. 25 e Ft+áfa körüli, egyszeri összeget kérnek a közjegyzők, ebben az esetben, ha a bérlő jogellenesen nem hagyja el a lakást, közvetlen végrehajtásra van lehetőség, a bérbeadó gyorsan az ingatlan birtokába jut, nem kell pereskednie. A kiköltözési nyilatkozatban lehetőség van a bérleti díj megfizetésére vonatkozóan is kötelezettséget vállalni. A szerződéshez szükséges egy energetikai tanúsítvány. 10-15 eFt.
A kaució (vagy jogi szaknyelven óvadék) egy biztosíték a bérbeadó számára, amelyet a bérlő ad a bérbeadónak, célja, hogy fedezetet nyújtson a bérlő által okozott károkra, meg nem fizetett bérleti díjra. 2-3 havi kaució az általános mérték. Szerződéskötéskor átadásra kerül, a bérlet lejártakor visszaadásra, amennyiben a bérlet megkezdéskori állapottal azonos az ingatlan és felszerelésének állapota lejáratkor és minden bérlőre eső használatból eredő költség megfizetésre került. (közüzemi díjak, közös költség) Rongálás, természetestől eltérő használódás esetén (ha ezt a bérleti szerződés tartalmazza) a helyreállítás költsége levonható a kaucióból (vagy Bérlő visszaállíthatja az állapotot).
Szja fizetendő, a költség elszámolás típusától, illetve az éves bevétel mértékétől függően.
Az alábbi kalkulátorral kiszámolhatja: http://bit.ly/2tUrK0T
A mennyit, miért, hogyan részletes és érthető leírása az alábbi linken olvasható: http://bit.ly/2eYs48j
Milyen állapotban, milyen felszereléssel, berendezéssel, milyen időtávra célszerű kiadni!?
A válaszok, személyes céljától függenek. E-mailben várom megkeresését.
Elsősorban e-mailben várom megkeresését, így felkészülten és ügyére összpontosítva hívhatom vissza.
kovacs.kornel@ingatlanvivo.hu
+36 (30) 733 7269
Budapest 1146, Thököly út 31-33. c. fszt. 143.